Szűrt vagy szigorúan szűrt? Nem mindegy, milyen szóanyaggal gyakoroltatunk
A beszédhanghiba-javítás gyakorlatában többféle szemlélettel találkozhatunk. Egyesek a gyakorlóanyag összeállításakor csak azt a beszédhangot kerülik, amellyel a gyermek a célhangot helyettesíti, és ezt nevezik szűrt hangállományú anyagnak.
Én szigorúan szűrt hangállománnyal dolgozom. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan szavakat, szószerkezeteket és mondatokat választok, amelyeket a tanítványom valamennyi beszédhang tekintetében normatív ejtéssel képes kimondani. A gyakorlóanyagban tehát a célhangon kívül nem szerepel olyan beszédhang, amelyet a gyermek még hibásan képez.
Hibásan képzett beszédhangot nem gyakoroltatok. A gyermek ezeket a hangokat a terápián kívül, a mindennapi beszédében egész nap ismétli az én segítségem nélkül is. A terápiás foglalkozás feladata ezzel szemben az, hogy lehetőséget teremtsen a helyes ejtés megtapasztalására, tudatosítására és megerősítésére.
Miért tartom ezt jó és hatékony gyakorlatnak?
A teljes hangállomány számít
A gyermek hangállományának ismerete alapvető, mert megmutatja, mely beszédhangokat képezi már normatívan, melyeket ejti hibásan, illetve melyek hiányoznak még a beszédéből.
Több beszédhang hibája esetén ez közvetlenül befolyásolja a gyakorlóanyag kiválasztását is. Ilyenkor nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy „benne van-e a célhang?”, hanem azt is, hogy „a szó többi beszédhangját biztonsággal, normatívan ejti-e a gyermek?”
Ez a különbség alapvetően meghatározhatja, hogy egy adott szó alkalmas-e gyakorlásra az adott gyermek számára.

Az egész szót gyakoroljuk
Az automatizálás során nem pusztán egyetlen beszédhangot gyakoroltatunk. A gyermek mindig az egész szót mondja ki, vagyis minden alkalommal a szóhoz tartozó teljes artikulációs mozgássort hajtja végre.
Ha a szóban a célhang mellett olyan beszédhangok is szerepelnek, amelyeket még hibásan képez, akkor a helyes célhang mellett hibás beszédmozgások is újra és újra megismétlődnek.
Innen érthető az az elv, hogy a gyakorlóanyagot célszerű a gyermek aktuális, helyesen ejtett hangállományához igazítani. Így a terápiás gyakorlás során valóban a megfelelő artikulációs minták ismétlődnek és erősödnek.
Könnyebb az önellenőrzés
A szigorúan szűrt hangállományban a gyermek és a vele gyakorló felnőtt is könnyebben érzékeli, hogy a célhang ejtése helyes vagy helytelen volt-e.
A többi beszédhang hibás ejtése nem vonja el a figyelmet, így a gyermek könnyebben tud kizárólag a célhangra figyelni. Ez az önellenőrzést is egyszerűbbé teszi, és azonnal hallhatóvá válik, ha a célhang megfelelően vagy hibásan szólalt meg.
Így a gyakorlás során a még nem javított beszédhangok hibás ejtését sem erősítjük tovább újabb és újabb ismétlésekkel.
Sikerélményt ad
A gyermek és a szülő számára rendkívüli sikerélményt jelenthet, amikor az addig nehezen érthető beszéd a terápiás foglalkozás idejére kristálytisztává válik.
A gyermek azt tapasztalhatja meg, hogy képes szépen, jól érthetően beszélni. A szülő pedig azonnal hallja, hogy a gyakorlásra fordított figyelem és energia valódi eredményt hoz.
Ez a sikerélmény nemcsak örömet ad, hanem a további gyakorlás motivációját is erősítheti.
Valóban egyénre szabható
A szigorúan szűrt hangállomány nem azt jelenti, hogy minden gyermek ugyanazzal a szűk szóanyaggal dolgozik.
Ha a gyermek helyesen ejtett hangkészlete bővebb, a gyakorlóanyag további szavakkal, szószerkezetekkel és mondatokkal egészíthető ki. Minél több beszédhang válik normatívvá, annál több szó kerülhet be a gyakorlásba.
A szóanyag tehát folyamatosan igazítható a gyermek aktuális beszédállapotához. Így a terápia valóban egyénre szabottá tehető.
Nem lehetetlen, de aprólékos munka
Szigorúan szűrt hangállományú gyakorlóanyagot készíteni nem lehetetlen feladat, de gondos előkészítést, folyamatos odafigyelést és aprólékos munkát igényel.
Nem elegendő csupán összegyűjteni azokat a szavakat, amelyekben szerepel a célhang a kívánt fonetikai helyzetben. Minden egyes szó, szószerkezet és mondat teljes hangállományát át kell vizsgálni.
Az általam készített gyakorlóanyagok ebben a szemléletben születnek. A szóanyag, a mondatok és a feladatok összeállításakor tudatosan ügyelek arra, hogy a gyermeknek ne kelljen olyan beszédhangokat ismételnie, amelyeket még nem képez normatívan.
Ez a gondos válogatás teszi lehetővé, hogy az anyagok többszörös beszédhanghiba esetén is biztonságosan és eredményesen használhatók legyenek.
Ezt a szempontot nemcsak az egyes feladatlapok, hanem a nagyobb gyakorlóanyagok összeállításakor is következetesen érvényesítem.
Ehhez a szemlélethez szervesen kapcsolódik a Logopédia I. – Artikulációs terápia e-kiadvány is. Az abban bemutatott gyakorló mintaanyagok, szóanyagok, mondatok és szövegek összeállítása ugyanezt az elvet követi.
Érdemes a piacon elérhető gyakorlóanyagokat is ebből a szempontból megvizsgálni, és közülük tudatosan, ebben a szemléletben válogatni.
Nem önmagában az a döntő, hogy egy anyagot szűrt hangállományúként jelölnek-e, hanem az, hogy valóban megfelel-e az adott gyermek aktuális, helyesen ejtett hangkészletének.
Bízom benne, hogy hasznosnak találtátok ezt az írást, és sikerült egy olyan szempontra felhívnom a figyelmet, amely a mindennapi terápiás munkában is segítséget jelenthet. Remélem, a további bejegyzéseimet is érdeklődéssel olvassátok majd.